Kedves Látogatónk!
Szeretettel köszöntjük a Százhalombattai 1. Számú Általános Iskola honlapján.
A Százhalombattai 1. Számú Általános Iskola a város legöregebb iskolájaként folyamatosan magas színvonalú nevelést és oktatást biztosít az itt tanuló gyerekeknek.
Iskolánk szellemiségére az alkotó pedagógiai légkör a jellemző, amelyet határozott, mindenki által elfogadott követelményrendszer, őszinte, korrekt emberi kapcsolatok, tanár – diák – szülő harmonikus együttes munkája alapoz meg.
Volt tanítványaink szívesen emlékeznek az itt eltöltött évekre, és sokan hozzák gyermekeiket a ma is jó hírű iskolába. Ennek is köszönhető, hogy az országosan csökkenő gyermeklétszám ellenére sem voltak az elmúlt években beiskolázási gondjaink.
Sokat tettünk azért – a pedagógusok, a szülők és a tanítványaink közösen –, hogy kialakuljon iskolánk sajátos arculata. Az alapképzésen túl kiemelkedő szerepet kap az emelt szintű matematika- és nyelvoktatás.
Az iskola fő profilja az emelt szintű matematikaoktatás.
1-2. évfolyamon szakköri csoportokban készítjük fel az érdeklődő és kiemelkedő tehetségű gyerekeket a 3. osztálytól induló emelt szintű matematikaoktatásra.
A „tagozatos” oktatás heti 6 órában biztosítja az alapkészségek elmélyítése mellett a logikus gondolkodásra nevelést, a tehetséggondozást és a versenyzést.
Az új kerettanterv bevezetésével nem csak az emelt szintű csoportok óraszáma növekedett, hanem – itt “az egyesben” – minden gyerek magasabb óraszámban tanulhatja a matematikát, mint a többi iskolában.
Szeptembertől új színfoltot és több lehetőséget jelent az OK könyvek (online könyvek) használatának bevezetése a felső tagozatban.
Az oktató-nevelő munka másik eredményes területe a nyelvoktatás.
Az angol nyelvet 1-3. évfolyamokon szakköri, játékos formában igyekszünk megszerettetni. Az angol nyelv 3. osztálytól kezdve tanulható emelt óraszámban. Cél: az alapfokú nyelvvizsga, melyet az előző években szép számmal tettek le tanítványaink.
A képességfejlesztést első osztály második félévétől a számítástechnika-informatika tantárgy is erősíti. Diákjaink a tanulmányi versenyeken rendszeresen jó eredményt érnek el. Közülük a legszorgalmasabbak felkészítési lehetőséget kapnak sikeres ECDL vizsgák letételére is.
Tanórán kívüli foglalkozások keretében az egészséges életmódra nevelés, a sport, a mozgás megszerettetését célozzuk meg.
Délután a napköziben a különböző foglalkozásokon is hasznosan tölthetik a diákok a tanulási- és szabadidőt. A tanórákat követően felzárkóztató, versenyekre és felvételire előkészítő foglalkozások színesítik kínálatunkat.
Különösen kedveltek hagyományos nyári táboraink és az ausztriai sítábor.
A hagyományok ápolásán túl igen fontos feladatunk a megújulás. Folyamatos önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel új módszereket ismerünk meg, melyeket nevelő és oktató munkánk során hasznosítunk, alkalmazunk. Igyekszünk figyelembe venni mindazokat az igényeket, amelyeket környezetünk és a szülők támasztanak iskolánkkal szemben.
Munkánkat anyagiakkal a Gyermekekért Alapítvány, ötletekkel és javaslatokkal az Iskolaszék és az Intézményi Tanács segíti.
Nyílt napjainkon, iskolakóstolgató foglakozásainkon szeretettel várjuk a leendő elsős gyerekeket szüleikkel együtt.
55 éves évforduló
A házigazda őszinte örömével köszöntöm Ünnepségünk résztvevőit!
Köszönöm vendégeinknek s minden kedves régi kollégának, munkatársnak, hogy elfogadta meghívásunkat, és eljött közénk, hogy együtt ünnepeljük iskolánk 55. tanévét.
Az iskola történeti áttekintésével most nem untatom az ünnepi műsorra érkezetteket, mivel ilyen távlatokban az eseményeket már kutatni kell, melynek eredményét bemutatni egy egész estét betöltő előadás is kevés lenne. Tudom, hogy a jelenlévők között is vannak többen, akik már az első csengőszónál is jelenvoltak valamilyen érdekeltség szintjén. Ők „elsőkézből” minden bizonnyal részletesebben és sokkal pontosabban tudnának az iskolában történt folyamatos változásokról beszámolni.
A ma iskolája is óriási változásokat él meg! Viszont van két állandó szereplő, a tanító és a diák. S nem változik a cél sem:
a társadalom számára hasznos, pozitív gondolkodással bíró embereket nevelni, akik tanulmányaik befejezése után képesek lesznek önállóan eligazodni a társadalom állandó változásaiban.
Ennek ismeretében felmerül a kérdés: milyen iskola is a mienk?
Hiszem, tudom, hogy értékes, nyitott iskola volt mindig és ma is az a mi iskolánk: tartalmi gazdagsággal, sokszínűséggel, az újdonságok iránti fogékonysággal, igényességgel, komoly követelményrendszerrel és tehetséggel felvértezve.
Ezt bizonyítják a régebbi növendékek sikeres életpályái. Az „Egyesiskola” padjaiból kikerült diákok az élet minden területén megállják a helyüket. Számos volt diák ismert és sikeres lett, munkájában, családi életében. Nem csak itt a szűkebb környezetünkben, hanem ország, sőt a világ távoli pontjain is találkozhatunk velük. Bemutatásukra, felsorolásukra ugyan csak kevés lenne egy egész estés előadás.
Kedves „Egyesiskolás” Gyerekek!
Ahogy hallhattátok van mire és mivel büszkélkednünk. Ti nem csak a város első iskolájába jártok, hanem abba az „egyesbe” ahol nagyon sokatok szülei, nagyszülei is tanultak, és örömmel gondolnak vissza az itt eltöltött nyolc évükre.
Tudom, hogy az alázattal végzett kitartó és szorgalmas tanulás révén, közületek is sokan sikeres életút előtt álltok, s tudom, majdan rátok is büszkén emlékezünk majd.
Reménykedem abban is, hogy Ti is sok szép, maradandó emlékkel fogtok visszaemlékezni az első iskolátokra.
Kedves Egybegyűltek!
Abban a reményben ünnepelünk, hogy az iskolánkba járt, itt végzett diákok sorsának alakításában előremutató, progresszív módon játszottak szerepet az itt eltöltött diákévek.
Az elmúlt 55 év alatt több ezer tanuló végzett iskolánkban. A felnőtté váláshoz vezető út egyik meghatározó része a 7-14 év közötti időszak, melyben a még gyermek mindent elsöprő lendülete vív „harcot” a többnyire egyetemes értékeket közvetítő pedagógussal, iskolai követelményekkel. Ebben a gyönyörű, ellentmondásoktól sem mentes „csatában” bontakoznak ki a szebbnél szebb, nehézségektől sem mentes későbbi életpályák gyökerei.
Köszönetet mondok mindazon pedagógusoknak, akik követhető, s követendő mintát adtak. A minta, ami gyerekszeretetből, szakmai alázatból, a nehezebben teljesítőkhöz való feltétel nélküli odafordulásból, a csillogó tehetségeket inspiráló biztatásból, a gyermekek szülei felé értő meghallgatásból, és…a folytonosan újjászületni képes Phonix madár képességéből áll.
Szeretettel és megbecsüléssel gondolok iskolánk jelenlegi és volt igazgató-helyetteseire, pedagógusaira, technikai- valamint konyhai dolgozóira. Külön szeretettel gondolok igazgató elődeimre (Pável Nándor, Dávid László, Beutl Jenőné, Zentai Gáborné, Pénzes Judit), akikkel egymás munkájára építve sikerült, kialakítanunk az eltelt 55 éve alatt azt, az egyesiskolára jellemző egyedi, szeretetteljes családias légkört, ahol a tudás érték, és a gyerekszeretet az első!
Rajtuk kívül is megköszönöm mindenkinek akik munkájukkal, adományaikkal segítettek tanítványainknak és nekünk abban, hogy nevelőoktató tevékenységünk minél hatékonyabb és sikeresebb legyen.
Megkülönböztetett módon és tisztelettel gondolok azon pedagógusainkra, dolgozóinkra és tanítványainkra, akik már sajnos nem lehetnek köztünk.
Kedves Ünneplők!
Az intézmény vezetőjeként pedagógus kollégáimmal azon dolgozunk majd, hogy ezt a szellemiséget, ezt a közösséget és ezt az értéket őrizze meg iskolánk, legyen ilyen sikeres a következő 55 éve is, tudjon majd ugyanennyi sikeres diákot az útjára engedi.
Százhalombatta, 2022. május 20.
Hegedüs Roland
intézményvezető
50 éves iskolai ünnepség, igazgatói köszöntő beszéd
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink!
Nagyrabecsüléssel köszöntöm Önöket, akik jelenlétükkel emelik a mai esemény fényét, mely nap egyike a legjelentősebbeknek a Százhalombattai 1. Számú Általános Iskola utóbbi évtizedében.
Megtiszteltetés számunkra, hogy körünkben üdvözölhetem Sárközi Márta asszonyt az Érdi Tankerületi Központ igazgatóját,
Vezér Mihály urat Százhalombatta város polgármesterét,
Sinka László urat városunk alpolgármesterét,
Dr Tüske László urat oktatási tanácsnokot,
Török Sándor önkormányzati képviselő urat, az iskolaszék és az intézményi tanács fenntartói képviselőjét.
A házigazda őszinte örömével köszönöm a megjelenést a társintézmények, iskolák, óvodák, művelődési, művészeti és szolgáltató intézmények vezetőinek, munkatársainak, iskolánk volt igazgatóinak, nyugdíjas pedagógusainak, az aktív kollégáknak, szülőknek, egykori és mai diákjainknak.
Tisztelt Vendégeink! Kedves Ünneplők!
Magyarországon a szervezett iskoláztatás több mint ezer évre tekint vissza. Ez a magyar oktatás 1022. tanévének, s ezen belül iskolánk 50. tanévének utolsó 
pár hete. Az oktatás, nevelés, iskoláztatás a történelem viharaiban csiszolódott, változott, alakult. A ma iskolái is óriási változásokat élnek meg, részesei vagyunk egy nagyszabású, oktatástörténeti változásnak. Ami nem változik az a két állandó szereplő: tanító és tanított.
Egy iskola történetét 50 év távolából már kutatni kell, hiszen az akkori felső tagozatos kamaszok mára többnyire nagyszülők. 1966-ban felépült egy csillogó, 16 tantermes épület Százhalombatta közepén, mert az akkori építők, várostervezők hittek abban, hogy mindig lesz benne gyermek, mindig lesz benne feladat, fejlődik, kiépül a város, s kell oda egy fáklya, kell a tudás háza.
Még nem város ez a település, de látszik rajta a törekvés. A folyamatosan bővülő két nagyvállalatnak kell a munkaerő. Jönnek az emberek, a fiatalok egyre nagyobb csoportjai. Van jól fizető munkahely és lakás is. S nemcsak a munkahelyek kellenek, jöjjön az első igazi, a kor igényeit kielégítő iskola. Aztán a település gyors népességnövekedésének köszönhetően pár évtized alatt még további 3 új iskola készül el. De hogy a jubileumi kiadványunk egyik szerzőjét idézzem: „Minden innen indult!”
Kedves Vendégek!
Mielőtt kibontanánk az iskola falában kialakított „időkapszulát”, és megnéznénk mit üzentek a jövő számára 48 évvel ezelőtt az akkori kollégák, diákok, engedjék meg nekem, hogy ne az iskola 50 éves történetéről, fontosabb eseményeiről (bővítések, felújítások, átalakítások) beszéljek, mert ezekről az iskola 
korábbi kiadványaiban és a kollégáim által készített kiállítások anyagaiban szinte mindenről tájékozódhatnak.
Fontosabbnak tartom köszönetet mondani mindenkinek, aki részese volt az 1. Számú Általános Iskola 50 évének, és meghajtom fejemet azok előtt, akik mindig többet akartak annál, amit az adottságokból megvalósítani lehetett.
50 éves iskolánk. Nehéz, de talán annál szebb múltra tekinthet vissza.
50 év! Mennyi-mennyi munka, öröm, harc, türelem, remény, szenvedés, siker, csalódás, élmény, kitartás, álom van az elmúlt fél évszázad mögött. S milyen hátteret szolgáltattak ezek az évek? Nehéz egy kort távlat nélkül értékelni, megítélni. Art Buchwald szavaival élve: „Nem tudom, hogy a kor amelyben élünk, a legjobb vagy a legrosszabb. De biztos vagyok benne, hogy ebben a korban kell élnünk akár tetszik, akár nem.” Előbbi idézet szerint a kort, amelyben élünk nem mi választjuk meg, de arról mi tehetünk, hogy milyen társadalomban élünk.
Egy iskola együtt él a magyar történelemmel, együtt élvezi és szenvedi annak fordulatait, aktuális elvárásait.
Az iskolában volt hatása a Ratkó-korszaknak és az 1973-ban bekövetkezett „bébi-boom”-nak. Ezek hatására annyi gyerek járt ide, hogy a szükségtantermek kialakítása mellett még „albérletekben” is tanultak osztályok. Aztán volt hatása az 1978-ban bevezetett tantervnek, ami kifejezetten új, nyitottabb oktatási 
rendszert hozott az addigi szovjet típusú, nagyon erős állami akarattal irányító előzőhöz képest, bár továbbra is szigorú központi előírások szabályozták az iskolák működését. És volt hatása az 1989-es rendszerváltásnak is, hiszen állami általános iskolából önkormányzati iskola lettünk, s akkor már – a mindennapi tanítás mellett – a pedagógusok évek óta gőzerővel dolgoztak a nemzeti alaptantervnek nevezett új tartalmi modellen, amit 1995-ben be is vezettek. A NAT azóta folyamatosan változik, amihez az iskolának is természetesen alkalmazkodnia kell. A legutolsó gyökeres változás most ismét újat hozott a köznevelési-közoktatási rendszerbe, és újra állami fenntartású, és működtetésű általános iskola lettünk, ahol a nevelés kap erősebb hangsúlyt.
50 év alatt rendszerek, törvények, rendeletek jöttek, mentek. Az „egyesiskola” ebben a jelentős változás-sorozatban azért maradhatott meg annak, amiért szeretjük, és amiért 50 éve népszerű, mert fő feladatát soha nem tévesztette szem elől: gyermeket nevelni, hitet és tudást adni, képességeket és készségeket fejleszteni azoknak, akik az országunk jövőjét jelentik. Ez a feladattudat volt az oka annak, hogy rengeteg sikeres és kiváló tehetséget indított útjára a „EGYES”!
Külön köszönet azoknak a pedagógusoknak, igaz embereknek, akik áldozatos munkájukkal beírták nevüket 50 év tanulóinak lelkébe. Hála azoknak, akik megtanították és megtanítják az ifjakat mindarra, amire a gyermekeknek nem gyermekként, hanem majd felnőttként lesz óriási szükségük. Hála azoknak, akik a saját családi életüket is háttérbe szorítva vezették és vezetik a gyermekeket a jövő felé, akik alázattal szolgálták és szolgálják ezt a nagyszerű iskolai közösséget.
Az iskola megújul azért, mert részben új szabályozók, részben más elvárások szerint működik: újabb 50 évet kezd. Ami nem változik: az a szellemisége, a családias, gondoskodó szeretet, a humánum, a jövőbe vetett hit, melynek eszköze a gyermekek képességeinek, tudásának, látókörének szélesítése. Nekünk mindig nevünkhöz méltónak kell lennünk: „első” az egyes számú, a „number 1” szellemiségéhez.
Az iskolai élet legfontosabb kérdése: honnan, hová?
A honnan adott, az a mögöttünk lévő múlt, aminek szókincséből kikoptak kifejezések, mint kisdobos, úttörő, raj, őrs, csapatzászló, iskolai takarékbélyeg, Pajtás Újság. A jelen szókincsébe beépült az app, android, webes felület, link, site, excel, sms, chat, like, posztolni. Ma már nem röplapokat terjesztenek, hanem az interneten megosztanak. Nem levelet írunk, hanem e-mailt. A pedagógus társadalomnak pedig új kihívásokkal kell szembenéznie nap mint nap. Másra van szüksége a mai gyerekeknek, akik okos telefonnal a kezükben születnek, s a facebook képezi a közösségi terüket. Ők már olyan munkakörben fognak dolgozni, amik még nem is léteznek. A 21. századi pedagógiának ezért a tudásépítésre kell koncentrálnia. Amikor nem készen kapja a gyerek a tudást, hanem az információkból neki magának kell létrehoznia, felépítenie valami újat. Az új pedagógiai kihívás az, hogy egyre kevésbé a tanítás, és egyre inkább a tanulás felől kell megközelítenünk a szakmát. S ami ehhez nélkülözhetetlen, az a jövőt építő pedagógus és a jövőbe vetett pedagógiai hit.
A hová kérdésre a választ, egy facebook bejegyzéssel nagyon egyetértve találtam meg:„Nem az a dolgunk, hogy megtanítsuk gyermekeinket szembenézni egy kegyetlen és szívtelen világgal. Az a dolgunk, hogy olyan gyerekeket neveljünk, akik kevésbé kegyetlenné és szívtelenné változtatják a világot.”
Tisztelt Vendégeink! Kollégák! Kedves Gyerekek!
10 évvel ezelőtt, az iskola fennállásának 40. évfordulója alkalmából az akkori iskolavezetés kezdeményezésére a nevelőtestület 2 díjat alapított, amit a hagyományt folytatva szeretném átadni azon kedves érintetteknek, akik az azóta eltelt időben azt kiérdemelték!
„Mi a Százhalombattai 1. Számú Általános Iskola pedagógusai számba véve mindazon személyeket, akik legalább 30 éven keresztül intézményünk felvirágoztatásáért kiemelkedőt alkottak, iránta érzett szeretetünknek és jóindulatunknak cselekvő tanúbizonyságát tették, és akik érdemesnek találván e cím viselésére, a mai napon
NEVELŐTESTÜLETÜNK ÖRÖKÖS TAGJÁVÁ FOGADJUK.
Ennek emlékezetére nagyrabecsülésünk jeléül kiadjuk iskolánk pecsétjével megerősített jelen oklevelünket:
Csiki Olga, Dobos Magdolna, Farkas Anna Antónia, Forján Imréné, Kiss Ferenc, Pólya Éva, Takács Paula, Zsebőkné Szilvási Mária, számára.
Kelt Százhalombattán, az Úr 2017. évében, Pünkösd havának 5. napján, a Százhalombattai 1. Számú Általános Iskola fennállásának 50. évfordulóján”
A másik díjat a következők kapják:
„Elődeink dicséretes rendelésére, mi a Százhalombattai 1. Számú Általános Iskola pedagógusai és diákjai tudatjuk mindenkivel, akiket illet, hogy mindazon személyeknek, akik iskolánk fejlődését segítették,
az utókor számára is maradandó, írásba foglalt elismerést adományozunk.
Ezért úgy határoztunk, hogy az intézményünk tevékenységét támogató önzetlen adományával kiérdemelte a
„SZÁZHALOMBATTAI 1. SZÁMÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA
GYÉMÁNTOKLEVELES DONÁTORA” címet,
melyet a mai naptól számított határozatlan ideig felhasználhat.
Sinka László úr és Sinka Lászlóné asszony; Varga Tamás úr, Dr. Lachmann Nobert úr, Mohácsi Edina asszony, Babai Attila úr, Fonyódi Ottó úr, Kelemen Tamás úr, Antal István úr, Gyetvai Balázs úr, Szamuráj 07 Őrző-Védő Kft.
Kelt Százhalombattán, az Úr 2017. évében, Pünkösd havának 5. napján,
a Száhalombattai 1. számú Általános Iskola fennállásának 50. évfordulóján.
Nevelőtestületünk az iskolavezetés javaslatára a jubileumi év alkalmából a következő díjat alapítja, melynek felülvizsgálatára tíz évenként kerüljön sor.
„Mi, a Százhalombattai 1. Számú Általános Iskola pedagógusai számba véve mindazon vezetőket, akik legalább 10 éven keresztül intézményünk felvirágoztatásáért vezetőként maradandót alkottak, iránta érzett szeretetüknek és jóindulatuknak cselekvő tanúbizonyságát tették, akiket érdemesnek találván e cím viselésére, a mai napon
ÖRÖKÖS, CÍMZETES VEZETŐVÉ FOGADJUK.
Ennek emlékezetére nagyrabecsülésünk jeléül
Beutl Jenőné, Zentai Gáborné, Maitzné Mihály Ida,
posztumusz: Arndt Margit, Csiba Györgyné, Pável Nándor, Táncos István
számára kiadjuk iskolánk pecsétjével megerősített jelen oklevelünket.”
Kelt Százhalombattán, az Úr 2017. évében, Pünkösd havának 5. napján,
a Százhalombattai 1. Számú Általános Iskola fennállásának 50. évfordulóján.
Kedves Meghívottak!
Az 50. tanév alkalmából iskolánk egy rendhagyó kiadványt készített, melyet minden kedves szerzőtársamnak ezen alkalommal szeretnék átadni! Az „50 év 50 pillanat. Fél évszázad a Százhalombattai 1. Számú Általános Iskolában, avagy így látjuk mi” című könyv rendhagyó kiadvány, melynek célja elsősorban az, hogy segítsen minden érintettnek a legszebb emlékek felidézésében.
E könyv létrejötte is azt bizonyítja, hogy nagyot alkotni csak összefogva, közösen lehet, amint az ünnepben is a legszebb és legfontosabb az együttlét. Az, hogy ilyen sokan összegyűltünk megadni a tiszteletet a múltnak, amelyben közösségünk minden tagjának ott a része, az emlékeknek, amelyek a mieink. Ebből a közös tudásból, az élményekből és érzésekből áll össze a történelem, az 50. születésnapját ünnepelő
1. Számú Általános Iskola történelme.
Köszönöm minden kedves közreműködőnek: a szerzőknek, lektoroknak, tervezőknek, támogatóknak és végül, de nem utolsósorban szerkesztő társaimnak a munkáját és a segítségét! Nélkülük nem jöhetett volna létre ez a kiadvány. Nagyon köszönöm még egyszer!
Tisztelt Kollégák!
Az ötven év alatt Önök valamennyien részt vettek iskolánk történetének alakításában, részt vállaltak a nehézségek leküzdésében, a sikereink elérésében.
Sajnos sokan vannak, akiknek már nem tudunk köszönetet mondani.
Kérem, tisztelettel és megkülönböztetett figyelemmel gondoljunk mindazon pedagógus kollégánkra, technikai alkalmazottunkra és tanítványainkra, akik már nincsenek közöttünk!
Kedves Jelenlegi Kollégák!
Köszönöm minden munkatársamnak: pedagógusnak, pedagógiai munkát segítőnek, technikai dolgozónak, akik néha szinte erőn felül, időt, fáradságot nem kímélve mindent megtettek azért, hogy méltóképpen megemlékezzünk iskolánk fél évszázados jubileumáról.
Kedves Meghívott Vendégek!
Kívánom, hogy őszinte örömmel ünnepeljenek, érezzék magukat jól, újra otthon itt az „egyes iskolában”!
Százhalombattai 1. Számú Általános Iskola nevelőtestülete